Kálvin tér és környéke
A Kiskörút mentén, a Múzeum körút, a Vámház körút, az Üllői út, a Baross utca és a Kecskeméti utca találkozásánál fekszik.
Határai: Kecskeméti utca 19., Királyi Pál utca 20., Vámház körút, Lónyay utca 1. és 2., Ráday utca 1. és 2., Üllői út 1. és 2., Baross utca 1. és 2., Múzeum utca 1., Múzeum körút, Kecskeméti utca 18. A házak 1.-től 6.-ig az V. kerülethez, 7.-től 10.-ig a IX. kerülethez, a 11. szám a VIII. kerülethez tartozik.
Korábbi nevei: A 18. századtól Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól újabb írásmóddal Kálvin tér.
Nevét Jean Calvin (ejtsd: kálven) francia származású svájci reformátorról kapta.
A tér a 2007-es évtől a M4-es metró állomásának építése miatt részlegesen le volt zárva. Az új állomást 2014. március 28-án adták át a forgalomnak.
1945-től megszűnt a parkosított jellege a térnek, szinte csak közlekedési csomóponttá alakult. Régi atmoszféráját csak 2010-től kezdte részben, fokozatosan visszanyerni. A Budapest Szíve program részeként 2010 áprilisára felújították a tér Belváros felé eső felét, új járdaburkolatot, kandelábereket és fákat kapott a terület. S ezzel egyre inkább kezdi visszavenni 1945-ben elveszített fényét a tér, bár jelenleg is nagy része a metróépítkezés miatt építési terület.
2010. szeptember 17-én adták át a gyalogosoknak a Baross utca sétálóutcává átalakított Kálvin téri torkolatát. A beruházás a négyes metró felszíni munkálatainak része. Új járdaburkolatot, kandelábereket, óriás kő kaspókban fákat, s egyéb zöld szigeteket kapott a terület.
A református egyház első és ma is legszélesebb körben ismert budapesti temploma a Kálvin téri református templom. A pesti református egyház 1796-ban alakult meg, templom építésére telket kért 1801-ben Pesttől, s kapott, az akkor Széna piac déli felén lévő régi temető helyén. Előbb imaházat, majd 1816 és 1830 között Hofrichter József tervezésében templomot építtetett az egyház. Török Pál református püspök irányítása alatt születik meg a mai Kálvin-tér-Ráday utca-Török u.-Lónyai utcai tömbön az egyházi akadémia, iskola, egyházi hivatal. A Széna teret 1874-ben nevezik el Kálvin Jánosról. A pesti református egyház ehhez területhez kapcsolódó nagy alakjairól nevezik el a környező utcákat. (Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítójára és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház mecénására, Török Pál püspökre.) 1888-ban a szomszédos Lónyay utcában nyitottak meg gimnáziumot, és 1912-ben a Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat a Ráday utcában. Ma itt láthatjuk azt az intézményegyüttest, a Károli Gáspár Református Egyetemet a Ráday Gyűjteményt, a Ráday Könyvtárat, a Ráday Levéltárat és a Bibliamúzeumot, melyek a hazai református élet központjai.
1874-ben a mai Kálvin Center üveg irodaház helyén Ybl Miklós tervei alapján készült el az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete. A téren 1869-1870-ben Bergh Károly tervei alapján építik meg az Üllői út 2-4. szám alatt a háromemeletes lakóházat, a későbbi (1911 és 1946) között Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházát (a mai „KC11” mai kisebb üveg irodaház helyén.) Az épület udvarát beépítik, s ott születik meg az 1930-as évek végén Budapest Vörösmarty mozija, amely ma is működik. A tér és az Üllői út és a Ráday utca által közötti saroktelken 1913-ban Hüttl Dezső tervei szerint épült fel a Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza (ma Egon biztosító). A ház elődjét, egy kétemeletes lakóházat, 1862-ben Ybl Miklós tervezte, amelyet 1912-ben bontottak le. A Kecskeméti utca-Múzeum körút sarkán 1863-ban épült fel Ybl tervezésében a Geist-ház (a mai Korona Szálló Nemzeti Múzeumhoz közeli fele.) Földszintjén működött az 1870-es évektől a híres Báthory-féle kávéház. Az 1880-as évek második felében befejezik a tér parkosítását.
Ennek a térségnek a környezetét 1944-1945-ben, Budapest ostroma alatt lerombolták.
1945-ben Raoul Wallenberg svéd diplomata irodája is a térhez kötődik, mert itt az Üllői út 2-4. szám alatti épületben működött éppen.
Teljesen elpusztul az Első hazai takarékpénztár palotája, a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. épülete, a Kecskeméti utca mindkét sarkán álló épületek, s a Danubius kút nagy része is megsérül.
Eredetileg a téren állt az Ybl Miklós tervezte Danubius-kút, amit 1883 októberében avattak fel.
A kompozíciót Ybl, de a szobrokat Freszler Leó álmodta meg, s Brestyánszky Béla faragta ki, a díszítő elemeket Marchenke Vilmos alkotta. 1883-ra készült el, a létrehozás költségeit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár finanszírozta, amelynek eredeti palotája a tér Nemzeti Múzeum felőli sarkán állt, ahol az egyik üveg irodaház épült fel. A kút a második világháború alatt megrongálódott, emiatt eltávolították. 1959-ben az Erzsébet téren állították fel újból. Újrafaragták a sérült szobrokat. A kút alsó szintjén ülő négy nőalak Magyarország fő folyóit, a Dunát, Tiszát, Drávát és a Szávát jelképezik. Csak egy része a kútnak az ún. „Száva” szobor maradt épségben, eredeti állapotában, amely a mai napig a Kálvin téri 9. szám alatti „Oroszlános Ház” udvarán áll.
Kálvin János szobra korábban a téren állt.
Eredetileg a szobrot a Dunamelléki Református Egyházkerület a millennium évében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából emelte 2000. június 30-án. Alkotója Búza Barna (1910-2010). 2007-ben a metróépítkezés miatt elszállították és 2012-ben újra felállłították. A szobor posztamensén található felirat: „KÁLVIN JÁNOS GENFI REFORMÁTOR NOYON, 1509-GENF 1564.” Hátoldalán: „EMELTE A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET A MILLENNIUM ÉVÉBEN, A MAGYAR REFORMÁTUSOK IV. VILÁGTALÁLKOZÓJA ALKALMÁBÓL 2000. JÚNIUS 30.”
Leave a Comment
You must be logged in to post a comment.